Mások
megítélése szerint maximalista ember vagy. Azt érzed, hogy az élet
minden területén 120 százalékot szeretnél teljesíteni, mert még a 100
százalék is kevésnek bizonyul számodra. Igen, ezt hívják maximalista
típusnak!
Éled
az életed percről- percre, napról- napra, vannak elképzeléseid,
gondolataid, érzéseid és elveid. Egy napon, azonban arra eszmélsz, hogy
úrrá lesz rajtad egyfajta düh, és másként cselekszel, butaságot teszel.
Ekkor még nem tudod, hogy szembeszálltál önmagaddal, csak napokkal
később tudatosul benned a kép, miszerint mást vallottál eddig, és mást
is hittél. Elgondolkodsz, hogy hol rontottál, majd rájössz…
Nem szabad látni, nem szabad észre venni…
Nem szabad érezni, nem szabad kedvesnek lenni…
Nem szabad érteni, nem szabad túl nagy érdeklődést mutatni…
Nem szabad túlzottan akarni, jobb néha nem is hallani…
Nem szabad értetlenkedni, jobb néha a rosszba beleegyezni…
Nem szabad kérdezni, jobb néha robotként ténykedni…
Nem szabad mondani, jobb sokszor némának maradni…
Napokkal
később, belátod, valóban másként cselekedtél, mint amit elképzeltél, és
amiben hittél. Te nem változtál, csupán hibáztál, és ismételten csak
tanultál…