Minden más…

Máshogy érzel, más az ahogy nézel,
más az amit látsz, és hallasz, emiatt más az amit akarsz, és már nem is kérdezel.

Másként érvelsz, talán meg sem értesz,
más az ahogy mosolyogsz, másmilyen a hangulatod, már más a múltad és más az új életed.

Más az amit akarsz , és mást is mondasz,
másképp vagy szomorú, másként is örülsz, rossz végignézni, hogy néha meg is őrülsz!

Máshogy lélegzel, más az ahogy létezel,
más az ami boldogít, más az amit látok arcodon, ez Téged is inkább csak elszomorít!

Másként élsz, és másként remélsz,
más az ami megnyugtat, és más az amire vágysz legbelül.

Másként ébredsz, és másról álmodsz,
más az amit átélsz ébren, és más az a remény ami valóban éltet Téged!

“Mondd mért lett minden más
Érző szívvel láss
Túl sok emlék fáj még,
Még sem élnék másként
Nincs is választás…”